A DOBOS C. JÓZSEF VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A diákönkormányzat neve: Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Diákönkormányzat /DÖK/

A Diákönkormányzat alapítója a Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola diákjainak közgyűlése.

Székhelye: 1134 Budapest, Huba utca 7.
Telefon: 06 1 320-9805

Az SZMSZ létrehozása a következő jogszabályok és szabályzatok alapján történt:
• 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
• 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
• 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről
• 159/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet az iskolaszövetkezetekről
• 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásról 5/1988. (II. 17.) MM rendelet a központi műhelyekről
• 9/1989. (IV. 30.) MM rendelet a művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról
• 46/2001. (XII.22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról
• 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
• A Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata
• A Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Házirendje

A Diákönkormányzat a diákok érdekképviseleti szerve, mely a diákok jogérvényesítésének és a kötelességek teljesítésének egyik eszköze.

1. A Diákönkormányzat megalakítása, felépítése, tagjai és segítői
A Diákönkormányzat megválasztásakor bárki választó és választható/újraválasztható, aki a Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskolával tanulói jogviszonyban áll. Ez a joga senkinek nem korlátozható tanulmányi eredmény, fegyelmi vétség, vagy egyéb más ok miatt. (A Segítő Tanár személyére vonatkozó szabályozást lásd: 1.3.) A választáson csak olyan jelölt állítható, aki a jelölést vállalja, és erről szükség esetén írásban, bárki számára hozzáférhető módon nyilatkozatot tesz.
A Diákönkormányzat szervei: a Küldött Közgyűlés és az Elnökség. A Diákönkormányzatnak ezenkívül van egy Segítő Tanára.

1. A Küldött közgyűlés
A Küldött közgyűlés (továbbiakban Közgyűlés) a Diákönkormányzat legfőbb, intézményi szintű vezető szerve.
Tagjai: az iskola minden osztályának egy-egy képviselője. Az osztályok képviselőiket (osztályonként két személyt, a képviselőt és helyettesét) önkéntes jelentkezés vagy tetszés szerint bármely választási módszer alapján megválaszthatják. A képviselők megbízatása egy tanévnyi időtartamra szól. A képviselők visszahívhatóak, ha ezt az osztály egyik tagja indítványozza, és a javaslatot az osztály egyszerű többséggel elfogadja. A képviselők megbízatásuk lejárta előtt vissza is léphetnek, amit az osztály nyilvánossága előtt kell bejelenteniük. Ilyen esetben az osztály köteles új képviselőt választani a megüresedett helyre. A megválasztott képviselők feladata, hogy osztályuk egészének, valamint az egyes tanulóknak az érdekeit képviseljék, javaslataikat, véleményüket tolmácsolják, sérelmeiket elpanaszolják a Diákönkormányzat ülésein, hogy az adott kérdésekben minél előbb megoldás, ill. döntés születhessen. A képviselőknek elemi érdeke, hogy a Diákönkormányzatot érintő összes kérdésben tájékozódjanak, a Diákönkormányzat működésével és céljaival tisztában legyenek, valamint, hogy ismerjék a Szervezeti és Működési Szabályzatot.

A Közgyűlés feladata a Diákönkormányzat munkájának irányítása, a teendők, programok meghatározása és végrehajtásuk megtervezése, valamint a Diákönkormányzat jogait és kötelességeit érintő kérdésekben való állásfoglalás és döntéshozatal. A Közgyűlés rendesen tanévenként minimum kétszer, minden félévben minimum egyszer ülésezik. A Közgyűlés összehívása - az osztályok képviselőinek, az Elnökségnek, valamint a Segítő Tanárnak a meghívása - a Diákönkormányzat elnökének feladata. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki jelen lehet, felszólalhat, javaslatot tehet, és véleményt nyilváníthat, de szavazati joggal csak a Diákönkormányzat megválasztott tagjai, azaz az osztályképviselők (küldöttek) rendelkeznek. Az ülés levezetése az elnök feladata. A Közgyűlésnek joga van a Diákönkormányzatot érintő minden kérdésben véleményt nyilvánítani, javaslatot tenni és döntést hozni. A Közgyűlés akkor tekinthető határozatképesnek, ha tagjainak 50%-a plusz egy fő legalább jelen van. Az érvényes döntéshozatal nyílt vagy titkos szavazással, a jelenlévők egyszerű (1/2+1 fő) vagy minősített (2/3) többségi szavazatával (ezen kérdésekben az Elnökség határoz) történik. Az ülések napirendjének az éppen aktuális problémákon kívül mindig tartalmaznia kell az Elnökség és a Segítő Tanár beszámolóját (elvégzett, ill. elvégzendő feladatatok).

Az Elnökséghez benyújtott írásbeli kérelem alapján rendkívüli Közgyűlés bármikor összehívható, amennyiben a kezdeményező rendelkezik az osztályképviselők többségének (50%+1 fő) támogatásával. A rendkívüli ülésre a rendes Közgyűlés szabályai ugyanúgy érvényesek. Az elnök bármikor összehívhatja a Közgyűlést az őket érintő kérdések megvitatására, illetve eldöntésére.

1. 2. Az Elnökség
Az Elnökség a Diákönkormányzat végrehajtó testülete.
Tagjai:
- Elnök
- Jegyző és gazdasági ügyekért felelős titkár
- Kulturális- és sportprogramokért felelős titkár
- Iskolai médiáért felelős titkár

A Diákönkormányzat elnökét a Közgyűlés választja meg a következő tanévre a II. félév tavaszi közgyűlésén, melynek időpontját az elnök határozza meg. Amennyiben a választást nem sikerül eredményesen lebonyolítani, azt legkésőbb az aktuális tanév első közgyűlésén haladéktalanul pótolni kell. Minden jelöltnek az elnök által meghatározott időpontig írásban kell megfogalmaznia céljait és terveit a következő tanévre, hogy azokat az elnök nyilvánosságra hozhassa a választások előtt. Elnöknek az iskola bármely tanulója megválasztható, ha azt a Közgyűlés egyszerű többséggel elfogadta.

Az Elnökség tagjait az elnök választja meg és nevezi ki. Az Elnökség tagjainak megbízatása a következő tanévre szól. Az Elnökség egyéb tagjainak megbízását az elnök bármikor visszavonhatja és helyükre új tagot nevezhet ki.
Az Elnökség bármilyen gyakorisággal, de havonta legalább egy alkalommal összeül. Az Elnökség ülését annak bármely tagja indítványozhatja.

Az Elnökség dolga a Közgyűlés által meghatározott feladatok ellátása, az aktuális teendők végrehajtása, a diákélet működésének biztosítása, megszervezése és a diákok érdekképviselete. Az Elnökség döntéseit a jelenlévő tagok egyszerű többségével hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Javaslataival, véleményével, problémáival, ill. sérelmével bármely diák fordulhat az Elnökséghez, amely köteles az ügyben érdemben állást foglalni és a problémára - lehetőségeinek megfelelően - megoldást találni. Az Elnökség minden tagja köteles nyilvánosságra hozni (faliújság, iskolaújság, iskolarádió útján), hogy diákönkormányzati ügyekben mikor és milyen módon érhető el.

Az Elnökség tagjainak konkrét feladatkörei a következők:

Az Elnök fogja össze és irányítja az Elnökség munkáját, ő tervezi meg a feladatok végrehajtását, ő bízza meg az egyes tagokat feladataik elvégzésével. Kötelessége továbbá a Közgyűlések összehívása. Feladata ezen kívül a Diákönkormányzat képviselete bármely iskolai vagy iskolán kívüli fórumon. Képviselet alatt értendő, hogy nyilatkozhat a Diákönkormányzat nevében, ill., hogy a Közgyűlés által meghatározott feladatok elvégzése céljából a Diákönkormányzat számára jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. Az Elnöknek végezetül állandó kapcsolatot kell fenntartania az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel és a szülőkkel. Az Elnök távollétében az elnök nevében eljáró képviselő rendelkezik az Elnöki jogkörrel.
Az Elnök, ha arról határozatot hoz, eseti jelleggel, meghatározott időre, bárkit vagy bárkiket megbízhat bizonyos feladatok elvégzésével. Ilyenkor a megbízott személyek elszámolási kötelezettséggel tartoznak az Elnökségnek és a Közgyűlésnek.

A Jegyző és gazdasági ügyekért felelős titkár állandó feladata az adminisztrációs tevékenységek ellátása (pl. a Közgyűlés jegyzőkönyveinek vezetése, stb.) valamint irányítja a Diákönkormányzat pénzügyeit (részletesen lásd: Pénzügyek). Ezenkívül bármilyen feladatot köteles ellátni, amit az Elnök, ill. az Elnökség számára kijelöl, ha ehhez megvannak a megfelelő képességei, lehetőségei.

A Kulturális- és sportprogramokért felelős titkár előkészíti, megszervezi, levezeti a különböző programokat (gólyabál, iskolanap, szalagavató).

Az Iskolai médiáért felelős titkár irányítja a rádió naponkénti működését, felügyeli az iskolaújság rendszeres megjelenését, szerkeszti a DÖK honlapját, valamint részt vesz a szerkesztőség munkájában.

1. 3. A Segítő Tanár
A Diákönkormányzat munkáját Segítő Tanár lehet bármely nagykorú személy, akit a Közgyűlés Segítő Tanárnak megszavaz. A Segítő Tanár lehet pedagógus, szülő, egykori diák vagy akár az iskolával semmilyen viszonyban nem álló személy. A jelölésre és a szavazásra ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az Elnökség választása esetén. Megbízatása egy évre szól. Visszahívható, ha a Közgyűlés egyik tagja ezt indítványozza, a Közgyűlés pedig egyszerű többséggel elfogadja. Tisztségéről a Segítő Tanár lemondhat, ha erről az Elnökséget tájékoztatja. A Segítő Tanár visszahívása vagy lemondása esetén rendkívüli Közgyűlésen kell új Segítő Tanárt választani.
A Segítő Tanár feladata, hogy minden olyan ügyben a Diákönkormányzat segítségére legyen, amelyben őt arra felkérik és minden lehetséges fórumon képviselje a Diákönkormányzat érdekeit.

2. A Diákönkormányzat jogai, kötelezettségei, tevékenységei
2. 1. Döntési jogok
Bizonyos tárgykörökben egyedül a Diákönkormányzatnak van joga határozatot, döntést hozni. Ezen döntések tartalmáért, betartásáért, ill. a döntés elmulasztásáért szintén egyedül a Diákönkormányzat felel. Ezekben a kérdésekben a nevelőtestületnek véleményezési joga van.
A Diákönkormányzat döntési joga az alábbi tárgykörökre terjed ki:
-saját működésének és munkájának megszervezése,
-saját szervezeti és működési szabályzatának megalkotása,
-tisztségviselőinek megválasztása,
-a működéséhez biztosított pénzösszeg felhasználása,
-meglévő hatásköreinek gyakorlása,
-egy tanítás nélküli munkanap programjának megszervezése (lásd: 2. 5. Rendezvények),
-saját tájékoztatási rendszerének működtetése (lásd: 4. Nyilvánosság),
-az iskolai tájékoztatási rendszer tanulói vezetőjének vagy vezetőinek megválasztása.

2. 2. Egyetértési jogok
Bizonyos tárgykörökben törvényes és érvényes döntés nem hozható a Diákönkormányzat egyetértése nélkül. Ilyen kérdésekben a Diákönkormányzat köteles állásfoglalását indoklással együtt a döntéshozó szervnek eljuttatni. Ha a Diákönkormányzat nyilatkozata nemleges vagy álláspontja eltér a döntéshozóétól, akkor az egyeztető tárgyalásokon a Diákönkormányzat köteles képviseltetni magát. Ilyen esetekben a Diákönkormányzat képviseletét az Elnök látja el.
A Diákönkormányzatnak egyetértési joga van az alábbi tárgykörökben:
-az iskolai szervezeti és működési szabályzata (ünnepélyek, különös tekintettel a szalagavató bálra, a Diákönkormányzat működésének biztosítása, a tanulók jutalmazása, a fegyelmező intézkedések elvei, a tanulói jogviszony szabályozása) elfogadása és módosítása,
-a szociális juttatások elveinek meghatározása,
-az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználása,
-a házirend elfogadása és módosítása.

2. 3. Véleményezési jogok
Bizonyos kérdésekben a Diákönkormányzatnak joga van kialakítani, és nyilvánosságra hozni a saját véleményét.
A Diákönkormányzatnak véleményezési joga van az alábbi tárgykörökben:
-az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdés,
-a tanulókat érintő valamennyi kérdés,
-a tanuló ellen folyó fegyelmi eljárás,
-az intézmény megszűntetése, átszervezése, átnevezése,
-az intézmény költségvetése, illetve annak módosítása,
-az intézmény vezetőjének megbízása, illetve megbízásának visszavonása,
-a tankönyvek megvásárlásának támogatása.

2. 4. Átruházott jogok
A Diákönkormányzat elláthat olyan jogköröket is, amelyeket a törvény nem biztosít számára, de azok átruházhatóak rá. Arról, hogy egy jogkör átruházását a Diákönkormányzat elfogadja-e, a Közgyűlés köteles dönteni, mérlegelve a jogkör gyakorlásához szükséges feltételek meglétét.

2. 5 Egyéb tevékenységek
A Diákönkormányzat programokat szervezhet az iskola diákjai számára, amennyiben azok az iskolai munkát nem zavarják, vagy akadályozzák. Ezen rendezvények céljaira a Diákönkormányzat igénybe veheti az iskola eszközeit, termeit stb. A rendezvények lebonyolításával a Diákönkormányzat megbízhat olyan tanulókat is, akik nem választott tagok (lásd: 1.2. Az Elnökség).
A Diákönkormányzat ezenkívül bármilyen programot megszervezhet, amelyet az iskola diákjai igényelnek, és amelyet a Közgyűlés megszavaz, akarata ellenére azonban a Diákönkormányzat semmilyen rendezvény, iskolai ünnepség, stb. megszervezésére sem kötelezhető. A rendezvények esetleges bevétele a Diákönkormányzatot illeti.
A Diákönkormányzat kezdeményezheti, szorgalmazhatja közhasznú iskolai munkák megszervezését.
A Diákönkormányzat kiírhat különféle pályázatokat, versenyeket (tanulmányi-tudományos, sport, képzőművészeti, stb.), segítheti az iskola diákjainak felkészülését tanulmányi versenyekre, sporteseményekre (szakkörök, képzőtáborok szervezése, nehezen hozzáférhető szakkönyvek megszerzése, stb.).

3. Pénzügyek
3. 1. Pénzügyi források
Az iskola fenntartója köteles a Diákönkormányzat számára a törvényben előírt normatív támogatást biztosítani. Amennyiben ez nem történik meg, a Diákönkormányzatnak törekednie kell a kérdésben az iskola fenntartójával megegyezni. Ha az előírt támogatáshoz a Diákönkormányzat ezen az úton sem tud hozzájutni, akkor követelését jogi úton érvényesítheti. A Diákönkormányzat számára bevételi forrást jelent továbbá az általa megszervezett rendezvények haszna. Ezenkívül, a Diákönkormányzat minden lehetséges és törvénybe nem ütköző módon gyarapíthatja vagyonát.
A Diákönkormányzatnak jogában áll az iskola berendezéseit, termeit térítés nélkül igénybe venni, amennyiben ez az iskolai oktatást nem zavarja.

3. 2. Az erőforrások kezelése
A rendelkezésre álló pénz felhasználásáról az elvégzendő feladatokat mérlegelve a Közgyűlés dönt. A döntések végrehajtását az Elnök, a Jegyző és gazdasági ügyekért felelős titkár és a Segítő Tanár csak együttesen végezhetik, de önálló pénzügyi döntéseket nem hozhatnak még hárman együtt sem. A Gazdasági ügyekért felelős titkár a Diákönkormányzat pénzügyi helyzetének mindenkori állásáról a Közgyűlést minden egyes ülésen köteles tájékoztatni.
A Diákönkormányzat - amennyire lehetőségei engedik - támogatást nyújthat az iskola tanulóinak bizonyos méltányolást érdemlő esetekben (szociális rászorultság, külföldi versenyen való részvétel, tanulmányút, stb.). Az esetek mérlegelése és a döntéshozatal a Közgyűlés feladata.

4. Nyilvánosság
4. 1. Nyilvánosság
A Közgyűlés ülései bárki számára nyilvánosak, az Elnökség ülései nem. A Diákönkormányzat működéséről az iskola bármely tanulójának joga van tájékoztatást kérni az Elnökségtől. Semmiféle információ nem tartható vissza vagy hallgatható el.

4. 2. Tájékoztatás
A Közgyűlések jegyzőkönyveit a Diákönkormányzat az üléseket követően nyomtatott formában (iskolaújság, faliújság, plakát, elektronikus média, stb.) nyilvánosságra hozza. Egyéb információiról az osztályképviselőkön keresztül, faliújságon, az iskolaújságban vagy az iskolarádióban illetve az iskola honlapján keresztül, valamint a Diákönkormányzati Körlevélben tájékoztathatja a diákokat. A Diákönkormányzat mindenki számára elérhető az iskola épületében.
Az Iskolarádió és az Iskolaújság a Diákönkormányzathoz tartozó szervezetek.

5. A szervezeti és működési szabályzat
5. 1. A nem szabályozott kérdések
A szervezeti és működési szabályzatban le nem fektetett esetekben a már bevett gyakorlatot, esetleg más célszerűnek látszó és a többség számára elfogadható megoldást kell követni.

5. 2. A szabályzat érvényessége
A jelen szabályzat mindaddig érvényes, amíg azt kétharmados közgyűlési határozat nem módosítja, vagy meg nem változtatja.
A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát a 2008. szeptember 5-i küldött közgyűlés elfogadta, a 2008. szeptember 12-i nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület jóváhagyta. A szabályzat ettől a naptól lépett érvénybe.

Budapest, 2008. szeptember 12.

DÖK elnök